Kovács Endre vagyok és
az én munkahelyem a Hotel Kämp volt. Helsinki központjában, a belvárosban
található. Finnország egyetlen öt csillagos szállodájában volt szerencsénk
dolgozni. Minden reggel vonattal utaztunk Espooból Helsinkibe és a vasút
állomástól 6 percnyi sétára volt. A főnökünket Annelinek hívták. A kezdetektől
fogva nagyon aranyos volt velünk, mindig mondta, hogy ha bármi bajunk van,
szóljunk és segít nekünk. Megmutatott mindent, hogy működik az étteremben vagy akár
lent a szoba szervizes szobában.
Már az első héten sok barátot szereztünk magunknak a
munkahelyen. Három munkatársunkkal lettünk nagyon jóba. Egy finn lánnyal
Sunnival, egy fülöp-szigeteki fiúval, Christiannal és egy lett lánnyal,
Madarával. Az ő segítségükkel könnyen beletanultunk mindenbe, amit tudni
kellett a szállodában és az étteremben. Reggel 7-kor, amikor felértünk az
étterem részre csinosan munkaruhába öltözve, kaptunk reggelit. Választhattunk
magunknak a büféasztalról reggelit. Miután megettük kezdődhetett a munka és fél
12-ig nem volt megállás. Minden nap reggeliztettünk és nagyon sok vendéget
kellett fogadnunk. Három hétig pincérként dolgoztam, csak legutolsó nap mentem
el az egyik munkatársammal szobaszervizelni. Megtanultam, hogyan kell kávét
készíteni és azt, hogy habból formát hogyan kell önteni a tetejére. Kiszolgáltam
a vendégeket étellel, itallal és a piszkos tányérokat is elvettem előlük. Meg
tanultam reggelihez teríteni és ebédhez is mi végeztük el ezeket a feladatokat.
 |
| Ilyen egy kávé a Kämpben. |
Fél 12-kor kaptunk fél órás szünetet és déltől
kettőig dolgoztunk ismét. Nagyon
sokféle embert láttam ez alatt a három hét alatt, akik megfordultak a
szállodában. Leginkább öltönyös üzletemberek laktak a szálloda szobáiban, de
volt sok gazdag külföldi turista is. 8 emeletes a szálloda 830 szobával. A kis
szobáktól elkezdve a nagy lakosztályokig mindenféle szoba volt. Persze a kis
szobák is szuper módon fel voltak szerelve. Az étteremben precíz finomságokat
készítettek a séfek. nagyon örülök, hogy részt vehettem ebben a projektben,
mert egy életre való élménnyel lettem gazdagabb, szakmailag nagyon sokat
fejlődtem és a nyelvtudásomat is fejlesztettem.
 |
| A munkatársaim: Timi, Kincső, a mentorom: Anneli Virtanen és én a szálloda egyik éttermében. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése