Raumában jártunk

Prezentálunk

A hallgatóság

16-án reggel elindultunk prezentálni a WinNova egyik iskolájába az egyik közeli városba Raumába. Az iskola egyik tanára, Pekka, várt minket a buszmegállóban. Elmentünk vele az iskolába, ahol kávéval és karéliai piroggal fogadtak minket, amit természetes az ott pincérnek tanulók diákok szolgáltak fel nekünk. Először az előadóterembe mentünk ahol már harmadjára adtuk elő a prezentációinkat az ottani diákoknak. Ezután körbevezettek minket az iskolán és láthattunk géptermeket, ahol éppen programozni tanultak, egy kávézót , amit a diákok üzemeltetnek. Az iskola után Raumában kalauzolt minket Pekka, és a város legszebb és legrégibb részét láthattuk, az óvárost. Itt minden ház fából épült, színesre voltak festve és fehér szegély díszítette őket. Valamelyik házban még mindig laknak emberek, de legtöbbjükből szállókat, fogadókat csináltak. Ezekben a házakban már mai, modern bútorok vannak de egy házat megőriztek eredeti állapotában. Az egyik házba be is mehettünk, ami egy kisebb és egy nagy szobából állt és még volt bent több helyiség is mint például egy kis konyha. A háznak volt még három kis melléképülete, az egyik ezek közül egy kis nyári lak a másik kettő pedig rakodó és egy hely ahol állatokat tartottak régen. Az óváros után a helyi piacra mentünk, ahol bementünk egy kis csipkemúzeumba. Ott láthattuk hogyan csinálták a szépen aprólékosan elkészített, híres finn csipkéket és a régi népviselettel is megismerkedhettünk. Ez a múzeum volt a vége a kirándulásunknak ezután már csak a hazaút volt hátra és persze a pihenés.

Vanha Rauma

Magyar címer Raumában

INFO Kirjakauppa

a főnököm

a könyvesbolt

A szakmai gyakorlatom során az INFO könyvesboltban dolgozom, ami a szállásunktól három percre található. 

Ebben a boltban könyveken kívül még írószereket is árulnak, illetve nyomtatópapírt és egyéb irodai eszközöket szállítanak ki a megrendelőknek. 

Minden reggel 9 órára járok és hat órát kell ott töltenem. A főnökömet Heikkinek hívják, van négy munkatársam is. Anneli, aki reggelente nyitja a boltot, Niina és Emma, akik velem együtt szoktak dolgozni és segítenek nekem. 

munkatársaimmal

A feladataim közé tartozik az, hogy egy adatbázisból írom ki a cégneveket és keresek hozzá e-mail címet, ezt reklámozás céljából csinálom, hiszen a közelben található még egy ilyen üzlet és azt jobban ismerik.
Illetve kirakatot kell rendeznem, áraznom kell és felkell törölnöm és lekell tisztítanom az ablakokat egy héten egyszer.

munka közben

Véleményem szerint nagyon jó helyet kaptam, hiszen kedves, segítőkész emberekkel vagyok körülvéve ráadásul még a könyveket is szeretem. Örülök, hogy itt dolgozhatok 3 héten keresztül. 

Scandic Hotel, a munkahelyünk

Én (Kőhegyi Nikolett) és a partnerem Vasas Viktória a Scandic hotellánc Poriban található hoteljében dolgozunk. Scandic hotelek Európa 8 országában találhatók, Svédországban, Finnországban, Dániában, Norvégiában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Lengyelországban, összesen 154 darab. A Poriban található Scandic hotelnek jelenleg 120 szobája van. Ma már az összes szobának fapadlója van, fel van szerelve zuhanyzóval, hajszárítóval, egy kis széffel és vezeték nélküli internetkapcsolattal. Ezen kívül minden szobában található egy kis hűtő, más néven mini bár. A szobákban arra is lehetőség van, hogy a vendégek maguknak készíthessenek teát vagy kávét. Minden szobában található vasaló és vasalódeszka. A 120 szoba közül ötben saját szauna is található. A hotelben található 2 közös szauna is, valamint egy edzőterem. A Scandic hotelek célja, hogy minél jobban megkönnyítsék a hotelek megközelítését, valamint, hogy a vendégek számára minél élvezhetőbbé tegyék az ott töltött időt. Ezért a hotelek a helyi látnivalókhoz, általában a belvárosban helyezkednek el, és a gyerekek 12 éves korig ingyen szállhatnak meg a hotelben, természetesen felnőttel. A hotelnek természetesen étterme is van, az Olivo Food Factory, ahol nem csak a hotel vendégei étkezhetnek. A Scandic hotelek nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre is. Eddig Vikivel felváltva a Housekeeping részlegen és a konyhán dolgoztunk. Mindketten örülünk, hogy megismerkedhettünk ezzel a hotellel, megismerhetjük a működését és annak, hogy lehetőségünk van itt dolgozni. 

Első nap :)

Reggel 9.30 percre beszéltük meg a találkozást Leenával, a koordinátorunkkal. Mindenki időben megérkezett a megbeszélt helyre, bár az arcok elég fáradtak voltak. 

Ő elvitt minket a Városházára, ahol a polgármester helyettes úr tartott nekünk előadást Poriról és a kapcsolatról, ami Eger és Pori között van. Megtudtuk azt, hogy Pori Finnország nyugati szélén helyezkedik el a Satakunta régióban. Svéd neve Björneborg, a björn szó medvét jelent, így ez megjelenik a címerben és több szobron is. Porinak 75 995 lakosa van, mely folyamatosan növekszik, területe 511,88 km². Az Egerrel való kapcsolata 40 éves múltra tekint vissza, először az egyesület alapult meg, majd egy évre rá jött létre a testvérvárosi kapcsolat papíron is. Azt is megtudtuk, hogy a mai városházában régen 3 család lakott és ezt vásárolta fel az önkormányzat.
Miután ő befejezte beszédét, egy magyar építészmérnök úr mesélt az itt folyó projektekről. Ő már itt él Finnországban 10 éve, csak nyaranta látogat haza Magyarországra. Az ő feladata az, hogy megtervezi az új vagy felújítandó épületeket az önkormányzatnak. Itt külön osztály foglalkozik a város arculatának megtervezésével, ilyen nálunk nincs. Utána kötetlen beszélgetés következett egy finom kávé mellett, mert náluk szokás minden nap legalább egy kávét elfogyasztani munkaidőben. A kávéjuk kicsit gyengébb, mint a miénk de elég ízletes.

Ez után átmentünk az iskolába, ahol megettük finom ebédünket. Halas burgonya volt céklával és reszelt répával. Majd beültünk egy tanórára, ahol egy ismerkedős játék által megtudtunk néhány dolgot róluk, ezt követően csoportokban beszélgettünk velünk. Nagyon kedvesek és közvetlenek voltak, tehát nagyon jól ment velük a társalgás. Megtanítottak nekünk néhány új szót, tehát így már a finn nyelvtudásunk is bővült egy kicsit. Amikor vége lett az órának velük mentünk el várost nézni.

Véleményem szerint nagyon jól telt az első finnországi napunk, remélem így fog telni a következő néhány hét is.

Üdvözlet Finnországból, az ezer tó országából!

Finnország...Ha ennek az országnak a nevét meghallja a Közgés diák, akkor a szauna, Rudolf a rénszarvas és az a 99 tanuló jut eszébe, akik a Leonardo da Vinci program segítségével, meglátogathatták az ezer tó országát.

A Közgé minden évben 20-20 fiatalt küld ki Finnországba, szakmai gyakorlatra. 2008 óta mintegy 99 diák tette tiszteletét ebben a skandináv országban. Idén a mi csapatunk 9 embert foglalt magában, mi lehetünk  annyira szerencsések, hogy a 2013-as csapat tagjai lehetünk

 A szakmai gyakorlatunk 2013. augusztus 12-én, hétfőn kezdődött. A csapatunk a Liszt Ferenc Repülőtéren találkozott reggel 8 előtt, a repülő pedig 9:50-kor indult Turku város repterére. A 2 órás út nagyon gyorsan elrepült, hiszen már nagyon izgatottak voltunk, vártuk, hogy gépünk megérkezzen. A landolás sima és zökkenőmentes volt. Csomagjaink felvétele után csapatunk elindult Pori városa felé. Ez a 2 órás út is nagyon izgalmasan telt. Láttuk a tipikus finn tájat tele fával és a nagyon idillikus kis piros házakat a finn vadonban. 

Délután megérkeztünk a szállásunk elé, ahol egy nagyon szimpatikus finn hölgy várt minket, ő volt Leena a finn projekt-koordinátor. Szállásunk a Hostel Buisto, régen egy tűzoltó laktanyaként üzemelt.

 Szállásunk elfoglalása után Leena meghívott minket egy kiadós estebédre, ami mindenkinek jól esett. Miután végeztünk elindultunk felfedezni a várost, amely otthonunk lesz az elkövetkező 27 napon. Láttuk a sok medvét, ami a városban megjelenik, mint címerállat vagy márkajel. Felfedeztük a belvárost, vásároltunk, sétáltunk egyet a folyóparton, voltunk a Pori Jazz Fesztivál színhelyén is. Miután eléggé elfáradtunk visszamentünk a szállodába és ott mindenki lepihent ezután a fárasztó nap után.

Milyenek a finnek?

15°C. Spanyolországban az emberek téli kabátot és kesztyűt húznak.
A finnek kifekszenek napozni.
10°C. A franciák hiábavalóan próbálják bekapcsolni a központi fűtést.
A finnek virágokat ültetnek a kertben.
5°C. Az olasz kocsik nem indulnak.
A finnek még kabriókat használnak.
0°C. Megfagy a desztillált víz.
A Vantaa folyó vize kicsit sűrűbbé válik, nehezebb benne úszni.
-5°C. A kaliforniaiak a fagyhalál küszöbén állnak.
A finnek még egy utolsó roston sütést rendeznek a szabadban a tél beállta előtt.
-10°C. A britek fűteni kezdenek.
A finnek hosszú ujjú pólót vesznek.
-20°C. Az ausztrálok elmenekülnek Mallorcáról.
A finnek Szentiván éjjét ünneplik. Beköszönt az ősz.
-30°C. A görögök halálra fagynak, és eltűnnek a Földről.
A finnek elkezdenek házon belül mosni.
-40°C. Párizs összeroppan a hideg súlya alatt.
A finnek sorban állnak a hot-dogos standok előtt.
-50°C. A jegesmedvéket kimenekítik az Északi Sarkról.
A Finn hadsereg elhalasztja a téli túlélő gyakorlatát a gyenge időjárásra hivatkozva.
-60°C. Korvatunturi (A Télapó otthona) befagy.
A finnek kivesznek egy filmet, és otthon maradnak.
-70°C. A pót-Télapó délre költözik.
A finnek kicsit idegesek lesznek, mert a Koskenkorva vodkájukat már nem tárolhatják a szabadban. A Finn hadsereg megkezdi a túlélő gyakorlatot.
-183°C. Az ételben található mikróbák elpusztulnak.
A finn tehenek a gazdájuk hideg kezeire panaszkodnak.
-273°C Minden atom alapú molekula mozgása leáll.
A finnek csak ennyit mondanak: "Hideg van ma odakint!"
-300°C Befagy a Pokol.
A finnek megnyerik az Eurovíziós táncdal fesztivált...

Hotel Altes Hafenhaus

Úgy gondolom, szerencsésnek mondhatom magam, hiszen idén nyáron szó szerint a Balti tenger partján dolgozhattam. 3 hétig az Altes Hafenhaus nevű hotel volt a munkahelyem, ami az egyik kikötőben van. A kicsi, de mégis hangulatos hotel a kikötőre néző ablakaival családoknak, üzletembereknek, időseknek és fiatalok egyaránt kitűnő szálláshelyet nyújt. 

Az első napokban 7 órától majd később 8 vagy 9 órától kellett dolgoznom, ami azt jelentette, hogy a kollégiumtól való fél órás villamosút miatt másfél órával előbb kellett felkelnem. A hotelben minden reggel a konyhai feladatokkal kezdtem. Először minden vendéget kiszolgáltunk kávéval, vagy teával. Majd leszedtük a piszkos asztalokat, be és kipakoltuk a mosogatógépet, majd eltöröltük és újra felraktuk a tányérokat, evőeszközöket. Miután minden vendég végzett a reggelivel leszedtük az ételeket az asztalról, majd mindent a megfelelő hűtőbe raktunk.
 

 

Miután a konyhai feladatokkal végeztünk következett a szoba. Az első napokban még az ágyneműk áthúzásáról és az ágyak rendberakásáról kellett gondoskodnom. De később már a fürdőszobát takarítottam. Mindenre nagy hangsúlyt kellett fektetni. A második héttől már annyira meg voltak elégedve a munkámmal, hogy azokat a szobákat is teljesen rám bízták, ahová a vendég este visszajött. Bár csak 12 szoba volt a szállodában, mégis mindig sietni kellett, mert nem volt sok időnk a takarításra. Mindent nagyon pontosan, precízen és gyorsan kellett csinálni, ahhoz, hogy minden jól menjen. Amikor végeztünk a szobákkal és még nem telt le a teljes 8 óra munkaidőm - amit minden nap pontosan le kellett dolgoznom - különböző feladatokat csináltunk a kolléganőimmel. Volt, amikor megtisztítottuk a bejárati ajtókat, ablakot pucoltunk vagy épp törölközőket és ágyneműket pakoltunk a helyükre szín, méret és minta alapján. Mindig kitakarítottunk a reggeliző helyiségben és a konyhában is, elmosogattuk a kávéskannákat és a tálcákat, majd megcsináltuk a másnapi sajttálat és szalámis tálat. Ha reggel nem volt idő, akkor délután adminisztráltuk a foglalásokat is.

Összességében nagyon jól éreztem magam itt, hiszen a főnököm és a kollégáim is kedvesek voltak. Mindenben segítettek, ha kellett és egyenjogú kolléganőként kezeltek. Nagyon örülök, hogy ezt a 4 hetet én is kint tölthettem, hiszen rengeteg tapasztalattal, élménnyel, barátokkal és fejlettebb nyelvtudással érkeztem haza.

Az én (Sipos Gergő) szállásom Rostockban volt és onnan nem messze egy kis városban, Sanitzban dolgoztam. Ez a település 30 percnyi buszutazásra volt Rostocktól. A munkahelyeim a Pension Anni és a Restaurant Mecklenburg Sanitz voltak. Délelőttönként a panzióban dolgoztam fél 8-tól fél 12-ig, délután pedig az étteremben 11:45-től 15:45-ig. A kétszintes panzió 15 szobából, étkezőből valamint személyzeti szobákból állt. Itt a szobák kitakarításában, ágyneműk kicserélésében, vendégek reggeliztetésben valamint az irodai munkában segítettem.

A munkatársaim nagyon kedvesek és segítőkészek voltak itt is és az étteremben is. Reggelit mindig kaptam itt ebédet pedig az étteremben. Mivel nem túl sok feladat akadt a panzióban ezért a munkaidőm további részét a szomszédos étteremben dolgoztam le.  Az étlapon voltak szezonális ételek, amik havonta változtak és ezen kívül a teljes étlap is negyedévente megváltozott. Az étterem rendelkezik egy saját terasszal, az elülső étteremben egyszerre 30 fő fér el kényelmesen, ide tartozik még egy bárpult. A hátsó étkező valamivel nagyobb és van ennek is saját bárpultja. Ezt nagyrészt esküvőkre, születésnapokra, céges rendezvényekre szokták kiadni. Van az étteremnek egy Bistro része is ahol napi menüt lehet venni.

Az étteremben a felszolgálásban, rendelés felvételében, asztalterítésben, poharak és tányérok elmosásában és eltörlésében, ételek alapanyagainak előkészítésében valamint a főzésben segítettem.




A panziónak és az étteremnek más tulajdonosa volt, így több helyről is tapasztalatokat szerezhettem. Nagyon hasznos volt számomra a kint töltött idő mivel nem csak a nyelvtudásomat fejlesztettem és megismertem egy másik kultúrát, hanem új barátokat is szereztem.

A 8 Németországba utazó diák közül én voltam az egyik, aki nem a belvárosban, hanem Rostock egyik messzebb lévő külvárosában dolgozott. A távolság miatt én nem a többiekkel, hanem a munkahelyemen laktam. A hely neve Gut Hohen Luckow, ez egy hatalmas birtok Hohen Luckow területén. Rengeteg ember dolgozik itt, akik állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoznak, illetve ezek tevékenységeiben segítenek. A birtok területén található egy kisebb kastély, amely vendégek fogadására, szállásadásra és rendezvények megtartására alkalmas.

Minden nap negyed 8-kor kezdődött a munka, és a tennivalóktól függően fejeződött be 2 és 4 óra között. A kastélyon kívül több épület is található a birtokon: istállók, műhelyek, irodák és egy konyha. A konyha számítható a központnak, innen indul ki a legtöbb feladat. Kezdetben itt dolgoztam, segítettem a konyhai munkában illetve az étterem rendben tartásában. Itt étkeznek a birtokon dolgozók és a vendégek is. Később megismertem a munkatársam, akivel a kastélyban kezdtük el a munkát. Szobákat takarítottunk, ágyneműt húztunk, a közösségi szobákat tartottuk tisztán, berendeztük a rendezvénytermeket, előkészítettük a kastélyban a reggelit a vendégek számára, és gyakran visszamentünk a konyhán segíteni a főzésben. 

 

 A ház, ahol én laktam (az ú.n. gazdasági ház), ugyan úgy a birtokon helyezkedik el. Itt több ott dolgozó is lakott, akik pl. nyári munkát vagy gyakorlatot végeznek itt. A szobám nagyon egyszerű volt, de nagyon otthonos, és igazság szerint örültem, hogy nem kellett sokat utaznom a munkahelyemig. Sok emberrel ismerkedtem meg, akik nagyon kedvesek voltak. A kollégáim mindenben segítettek, barátságosak voltak, sokat beszélgethettem velük, ami által gyakorolhattam a német nyelvet, a munkával pedig bepillanthattam abba a területbe, amit igazéból tanulok. Összességében nagyon élveztem az itt eltöltött időt.

Azon szerencsések közé tartozom, akiknek nem kellett túl sokat utazniuk a munkahelyük eléréséig, ugyanis a belvárosban dolgozhattam. Rostock egyik fő sétálóutcájában helyezkedik el a KTC, nagy bevásárlóközpont és ezen belül egy bioüzletben töltöttem mindennapjaimat, a
VIV-BioFrischeMarkt-ban.

Hétköznapokon reggel 9 órától délután 5 óráig kellett dolgoznom különböző munkakörökben. Sokféle feladatban megmutathattam helytállásomat, mint például: zöldségek és gyümölcsök feltöltése, lejárati szavatosságok ellenőrzése, termékek leakciózása, polcok rendben tartása, árufeltöltés, takarítás, sajtpultnál való kisegítés és az utolsó napomon a hostesskedést is kipróbálhattam, termékeket kóstoltattam.

Számomra még teljesen idegen volt ezeknek a feladatoknak az ellátása, még sohasem dolgoztam hasonló munkakörben. Rengeteg hasznos szakmai tapasztalatot gyűjtöttem, eddig ismeretlen eszközöket tanultam meg kezelni. Kommunikálnom kellett a vevőkkel, illetve segíteni nekik ha éppen kerestek valamit, így a nyelvtudásom is fejlődött.

Összességében meg voltam elégedve mindennel. Az első naptól kezdve szimpatikusak voltak a munkatársaim, nagyon megértőek, kedvesek és segítőkészek. Mindig gondoskodtak arról, hogy hasznosan töltsem időmet és mindenben kivehessem kicsit a részemet. :)

A Németországba utazók közül, 6 diák Rostockban dolgozott, és 2 diák Rostockon kívül. Az egyik én ( Kolacskovszki Stefánia ) voltam, és Thulendorfban volt a munkahelyem és egyben a szállásom is. A panzió neve, ahol dolgoztam HanseSter & SeeStern Thulendorf volt. Kaptam egy saját szobát és fürdőszobát, ezeken kívül teljes ellátást is.

A  főnökeim nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, sokat beszélgettem velük. Már régóta tulajdonosai a panziónak. Velük együtt csináltam mindent, hiszen úgy éltek ott ők is, mint egy nagy család. A panzió rengeteg egyéb szolgáltatást is nyújtott a vendégek számára. Pl.: Cateringet is vállalt, ami azt jelentette hogy ebédet szállítottunk a megrendelőknek. Kétfajta menü közül lehetett mindig választani. Ezek mellett közösen bonyolítottuk le a teadélutánokat, sportkupa átadók, vagy találkozókat. Az étel szállításon kívül vállaltuk rendezvények szervezését is.

 Az ott töltött heteim alatt kipróbálhattam szinte minden tevékenységét egy szállodai munkakörnek. Segítettem a szobalánynak ágyneműket húzni, a konyhán a panzió szakácsával főztem-sütöttem együtt, felszolgáltam az étterembe és a bárban is, de a legtöbb napomat a recepción töltöttem. Kaptam egyenruhát is.

A HanseStern & SeeStern Team feladatai nem csak a panzióban voltak, hanem a közelben lévő strandon is.A strandon volt egy cukrászda és egy büfé ( Kiosk ) , amit szintén a főnök úr üzemeltetett. A strand meseszép volt, és alkalmas volt szörfözésre is. A strandon jégrémet, fagyit, sültkrumplit és hasonlókat kellett árulnom. Ezek mellett a cukrászdában felszolgáltam.

Összeségében nagyon jól éreztem magamat, és örülök hogy megismerhettem ezeket az embereket. A kint eltöltött egy hónapom alatt nyelvileg sokat fejlődtem és szakmailag rengeteg tapasztalatot szereztem. Örülök, hogy részt vehettem ezen a programon.

Handelshof Rostock

Az én (Nagy Bence Tamás) munkahelyem Handelshof Rostock GmbH & Co. KG nagykereskedelmi cég. Maga az épület óriási területem helyezkedik el. Rengeteg termék található itt meg. Hétköznap reggel 8 órától egészen délután 16 óráig dolgozok. A munkahelyemig közel egy órát kell utaznom villamossal és busszal, mert a város szélén helyezkedik el. Az első két héten a Technika és Iroda, hűtött termékek részlegén dolgozok, majd az utolsó héten a rakodótéri irodában. Az első két héten az áru feltöltés mellett segítséget nyújtok a vevőknek, termékekre vonatkozó adatokat ellenőrzök és viszek be a gépbe. Az utolsó héten bepillantást nyerhetek a bejövő áruk adatainak feldolgozásába. A munkatársaim nagyon kedvesek és segítőkészek. Érdekes megismerni az ottani emberek mentalitását, munkához való hozzáállását. Örülök annak, hogy itt dolgozhatok.