Karhuseutu vidékfejlesztési iroda

Szakmai gyakorlat a Karhuseutu irodában

Prokaj Edina vagyok, 13. B osztályos tanuló. Lehetőségem volt, további 8 diáktársammal Finnországban tölteni egy hónapos szakmai gyakorlatomat.  A szakmai gyakorlatomat egy vidékfejlesztési irodában, a Karhuseutu- ban töltöttem.

 Ez az iroda a Karhuseutu elnevezésű helyi egyesület, egyike az 55 finn helyi akciócsoportnak. Legfontosabb feladata hogy ösztönözze az embereket, a közösségeket és vállalatokat, hogy fejlesszék saját tevékenységüket és környezetüket vidéken. A Karhuseutu Egyesület megszervezi a pályázatokat és tanácsot ad, hogyan juthatnak hozzá a LEADER Európai Uniós pénzügyi támogatáshoz, és milyen úton tegyék sikeressé a projektjüket.

Munkatársaim

A munkanapom reggel 9 órakor kezdődött, és délután 3-ig tartott. A főnököm Jaana Malkki volt, aki a nemzetközi kapcsolatok koordinátora az irodában, nagyon kedves és szimpatikus. Az irodában további három munkatársam dolgozik. Raisa felel a pénzügyi dolgokért, ő könyvel. Niina az éppen aktuális projekteken dolgozik, elkészíti a projektterveket, Olli pedig a helyi programokat szervezi meg.  Karhuseutu irodában én is teljes körű munkatársként kivehettem a részt a munkából.

A Karhuseutu-ban töltött 3 hét alatt betekintést nyerhettem különböző Európai Uniós projektekbe. Többek közt meg kellett szerveznem egy teljes projekt-találkozó ütemtervét. Hotel szobákat foglaltam, megterveztem egy londoni projekttalálkozó útvonal-tervét is. Könyveltem Raisa-val, Pori népesség- számlálási projektjében segédkeztem, valamint részt vehettem egy porii projekttalálkozón, amikor német vendégek érkeztek a régióba és nekünk kellett megmutatni nekik Pori közelében lévő nevezetességeket, kitérve a Leader tanösvényekre.  Elkészítettem a Karhuseutu iroda projekt- térképét is, rajta a nemzetközi partnerekkel.

Persze rengeteg alapvető irodai munkát is elvégeztem, mappákat szerveztem át, névjegyeket csoportosítottam, átalakítottam az iroda informatikai rendszerét, a postát csoportosítottam, leveleket adtam fel. Meghívást kaptam egy helyi rádió adásába is, ami a Poriban tartózkodó külföldieknek készít interjúkat az idelátogatókkal. 

Radio Uusi Jussi

A Karhuseutu irodában töltött idő alatt rengeteget tanultam, fejlődött a problémamegoldó készségem,  megtanultam felelősséget vállalni a saját munkámért. Nagyon örülök, hogy részese lehettem egy ilyen jó csapat munkájának. Remélem, tapasztalataimat az életem során kamatoztatni tudom. 

Jaana Malkki, a főnököm

Yyteri

Én ( Tisza Dorina) és munkatársam Mercz Balázs az Yyterin Spa hotelben töltöttük szakmai gyakorlatunkat, amely Yyteriben található 250 méterre a Botteni-öböltől festőien szép környezetben. A munkahelyünk egy óra busz útra volt a szálláshelyünktől, Poritól. A munkaidőnk átlagosan 6 óra volt. Annak ellenére, hogy már nem a főszezonban érkeztünk, nem kevés vendég fordult meg a hotelben, ez nagymértékben köszönhető volt a tenger közelségének is. 

Az ott töltött idő alatt rengeteg felé munkakört láttunk el, ezáltal sok új embert ismerhettünk meg, akikkel a gyakorlat végére barátságot is kötöttünk. A feladataink közé tartoztak

a reggeli előkészítése, az éttermi asztalok rendben tartása, a konferencia termek berendezése. Ezeken kívül  segítettünk mindig ahol épp szükség volt ránk.

A hotelben mi voltunk az egyedüli diákok, akik a nyári gyakorlatukat töltötték, így még több figyelmet kaptunk az ott dolgozóktól és hamar beilleszkedtünk közéjük. Ilkkával a szakáccsal kerültünk mind a ketten közelebbi viszonyba az ott töltött idő alatt. A munkán kívül is a szárnyai alá vett minket és mindig valami finomságot tanított meg készíteni. Minden nap tanultunk valamit a hotel működéséről, irányításáról.

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ezt a négy hetet kinn tölthettük. Az angol nyelvtudásunk fejlődése mellett még egy másik nyelvet is megismerhettünk, egy teljesen más kultúrát. Nagyon örülünk hogy részt vehettünk ebben a programban.

“Többet megtanulsz egy útról, ha végigjárod, mint a világ összes térképéből.”

Közös program a svéd diákokkal

Kedden (aug. 27.) találkoztunk a Larcenter-ben (Oktatási Központ) tanuló diákokkal és a svéd közvetítőnkkel, Carina-val. Először mindenki bemutatkozott, elmondta, hogy hol végzi a gyakorlatát, majd Carina elmagyarázta miért vagyunk itt, beszélt a Leonardo da Vinchi pályázatról, aminek köszönhetően ideutazhattunk és eltölthetünk egy egész hónapot Svédországban.

Az ismerkedés után a svéd diákok bemutatták nekünk az ország déli részét, pontosabban Blekinge megyét prezentáció formájában. Blekinge minden egyes települését megismerhettük, láthattuk legfőbb érdekességeit. Legfőképp Karlshamn-ról és Sölvesborg-ról beszéltek, ezeknek összes látnivalójáról elmondtak pár sort, hogy hol található, miért érdemes ellátogatni oda és még számos érdekes információt is hallhattunk. Megtudtuk, hogy kisebb szigetek találhatóak itt, amit hidak kötnek össze.

Ezek után Beni és én adtuk elő prezentációnkat Magyarországról, majd Szandi és Krisztina részletesen bemutatta országunk oktatási rendszerét s az iskolánkat.

Egy kis szünetet tartottunk, ezután Carina négy csoportra osztotta a társaságot, és mindegyik csoportba rakott egy-egy magyar diákot. A feladat az volt, hogy mindenki próbáljon a lehető legtöbbet megtudni a másik hazájáról, egymásról. A diákok nyitottak és kedvesek voltak, hiszen Turizmus szakon tanultak, így könnyű volt elindítani a beszélgetést. Rengeteg témáról esett szó: az országok szokásaitól a gyakorlatunkon át egészen a kedvenc hobbiinkig.

 

Az eriksberg-i tónál

Mindezek után a svéd diákok vezetésével közös program keretében ellátogattunk a Rosengarden-hez, ami az egri Népkerthez hasonló csak éppen kisebb park fákkal és rengeteg féle virággal, de leginkább rózsával nevéhez illően. Következő állomásunkhoz már autóval jutottunk el, ami Karlshamn mellett található. A neve pedig, Eriksberg, mely Észak-Európa legnagyobb vadasparkja és szafarija, ahol megtalálható rengeteg szabadon élő állat. Ilyen például a gímszarvas, a vaddisznó, a bölény és a muflon. Voltunk olyan szerencsések, hogy minden állatot láthattunk és a legtöbbjét lencsevégre kaphattuk. Az idegenvezetés alatt csak egy állomás volt a parkban, ahol leszállhattunk a járműről és megcsodálhattuk a hatalmas tavat, ami a nyílt tengerhez tartozott.

Még végül megtekintettük a parkban felépült luxusszállók belsejét, majd hazatértünk kipihenni a nap fáradalmait.

Strandolás Yyteriben

A csapat együtt töltötte szabadnapját Yyteriben, Finnország, sőt Észak-Európa leghosszabb strandján. Ez a strand majdnem 6 kilométer hosszú, és azért is különleges, mert fenyőfák határolják, ez teszi varázslatossá a helyet. A víz nagyon sekély és hideg, de azért mi be mertünk menni. Bár a szél fújt, a hőmérséklet kellemesnek volt mondható, így tudtunk a homokban napozni. Sőt, Kolettből sellőlányt kreáltunk. :)

Eger Poriban

Yrjönkatu, Pori

Miközben vasárnap az uszoda felé sétáltunk az Yrjönkatun, Poriban, megtaláltuk az Eger város által adományozott aknatetőt. 

Párja, "Pori" felirattal megtalálható Egerben a Széchenyi utcán, az Uránia Mozi közelében.

Koppenhágába utaztunk

Ez a szombat volt az első hétvégi napunk. Ma reggel Dánia fővárosába, Koppenhágába utaztunk. A közel 2,5 órás út minden percét élveztük, mert gyönyörű tájakon utaztunk. A Malmö Bridge-t vártuk mindannyian, mert ez a híd köti össze Svédországot és Dániát. A híd 8km után lemegy a tenger alá és ott folytatódik alagút ként. A határon átkelést mindenki lelkesen kamerázta. A hídról letérve 15 percen belül megérkeztünk Koppenhágába. Rögtön kerestünk egy parkolót és megkezdtük a túristák számára ajánlott útvonalat. A városháza terén kezdtük a városnézést. Itt nagyon meglepődtünk mert egy meleg fesztivál került megrendezésre. A város buszain és épületein szivárványos zászlók voltak. Lehet, hogy itt ez normális, de nekünk igencsak furcsa volt. Innen a régi kikötőbe indultunk, ahol rengeteg képet készítettünk. Egy rendőr fúvós zenekar játszott a part mellett. A tömeg akkora volt a part mentén, akárcsak egy fesztiválon lettünk volna. A kikötőből elindulva, a palota felé vettük az irányt. Itt megnéztük a teret és az őröket is. A palota után a kishableány szobrát kezdtük el keresni. Hosszas gyaloglás után megtaláltuk, ahol rengeteg ember fotózkodott.

Egy kis idő eltöltése után kerestünk egy taxit és vissza mentünk a városháza térre. Nagyon aranyos taxist fogtunk ki, az ottani árakhoz képest viszonylag olcsón megszámította. Az utunk egyenesen a KFC-be vezetett, ahol a kedvencünket kiválasztva végre megtudtunk ebédelni. Egy kis pihenő után elmentünk vásárolni, de sajnos nem vettünk semmit, mert drágábbak voltak a ruhák, mint Svédországban. Az utcákon nagyon nagy élet volt, aminek nagyon örültünk mert Sölvesborg elég csendes város. 5 órakor találkoztunk tanárnővel és elmentünk hajókázni. Az összes nevezetességet megtudtok nézni a hajóról újra. Nagyon jó idegenvezetőnk volt a hajón, jó lecke volt számunkra ez az egy óra, remélem hasznunkra fog válni az iskolában. A hajókázás végén elindultunk az autónkhoz és megkezdtük a haza utat. Sölvesborgba érve átöltöztünk és kimentünk a városba és leültünk a partra, a helyi fiatalok kedvelt helyére. Ezen az estén kicsit tovább maradtunk, mert másnap nem kellett dolgoznunk. Nagyon örülök, hogy elutaztunk Koppenhágába, örök emlék marad.

Raumában jártunk

Prezentálunk

A hallgatóság

16-án reggel elindultunk prezentálni a WinNova egyik iskolájába az egyik közeli városba Raumába. Az iskola egyik tanára, Pekka, várt minket a buszmegállóban. Elmentünk vele az iskolába, ahol kávéval és karéliai piroggal fogadtak minket, amit természetes az ott pincérnek tanulók diákok szolgáltak fel nekünk. Először az előadóterembe mentünk ahol már harmadjára adtuk elő a prezentációinkat az ottani diákoknak. Ezután körbevezettek minket az iskolán és láthattunk géptermeket, ahol éppen programozni tanultak, egy kávézót , amit a diákok üzemeltetnek. Az iskola után Raumában kalauzolt minket Pekka, és a város legszebb és legrégibb részét láthattuk, az óvárost. Itt minden ház fából épült, színesre voltak festve és fehér szegély díszítette őket. Valamelyik házban még mindig laknak emberek, de legtöbbjükből szállókat, fogadókat csináltak. Ezekben a házakban már mai, modern bútorok vannak de egy házat megőriztek eredeti állapotában. Az egyik házba be is mehettünk, ami egy kisebb és egy nagy szobából állt és még volt bent több helyiség is mint például egy kis konyha. A háznak volt még három kis melléképülete, az egyik ezek közül egy kis nyári lak a másik kettő pedig rakodó és egy hely ahol állatokat tartottak régen. Az óváros után a helyi piacra mentünk, ahol bementünk egy kis csipkemúzeumba. Ott láthattuk hogyan csinálták a szépen aprólékosan elkészített, híres finn csipkéket és a régi népviselettel is megismerkedhettünk. Ez a múzeum volt a vége a kirándulásunknak ezután már csak a hazaút volt hátra és persze a pihenés.

Vanha Rauma

Magyar címer Raumában

INFO Kirjakauppa

a főnököm

a könyvesbolt

A szakmai gyakorlatom során az INFO könyvesboltban dolgozom, ami a szállásunktól három percre található. 

Ebben a boltban könyveken kívül még írószereket is árulnak, illetve nyomtatópapírt és egyéb irodai eszközöket szállítanak ki a megrendelőknek. 

Minden reggel 9 órára járok és hat órát kell ott töltenem. A főnökömet Heikkinek hívják, van négy munkatársam is. Anneli, aki reggelente nyitja a boltot, Niina és Emma, akik velem együtt szoktak dolgozni és segítenek nekem. 

munkatársaimmal

A feladataim közé tartozik az, hogy egy adatbázisból írom ki a cégneveket és keresek hozzá e-mail címet, ezt reklámozás céljából csinálom, hiszen a közelben található még egy ilyen üzlet és azt jobban ismerik.
Illetve kirakatot kell rendeznem, áraznom kell és felkell törölnöm és lekell tisztítanom az ablakokat egy héten egyszer.

munka közben

Véleményem szerint nagyon jó helyet kaptam, hiszen kedves, segítőkész emberekkel vagyok körülvéve ráadásul még a könyveket is szeretem. Örülök, hogy itt dolgozhatok 3 héten keresztül. 

Scandic Hotel, a munkahelyünk

Én (Kőhegyi Nikolett) és a partnerem Vasas Viktória a Scandic hotellánc Poriban található hoteljében dolgozunk. Scandic hotelek Európa 8 országában találhatók, Svédországban, Finnországban, Dániában, Norvégiában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Lengyelországban, összesen 154 darab. A Poriban található Scandic hotelnek jelenleg 120 szobája van. Ma már az összes szobának fapadlója van, fel van szerelve zuhanyzóval, hajszárítóval, egy kis széffel és vezeték nélküli internetkapcsolattal. Ezen kívül minden szobában található egy kis hűtő, más néven mini bár. A szobákban arra is lehetőség van, hogy a vendégek maguknak készíthessenek teát vagy kávét. Minden szobában található vasaló és vasalódeszka. A 120 szoba közül ötben saját szauna is található. A hotelben található 2 közös szauna is, valamint egy edzőterem. A Scandic hotelek célja, hogy minél jobban megkönnyítsék a hotelek megközelítését, valamint, hogy a vendégek számára minél élvezhetőbbé tegyék az ott töltött időt. Ezért a hotelek a helyi látnivalókhoz, általában a belvárosban helyezkednek el, és a gyerekek 12 éves korig ingyen szállhatnak meg a hotelben, természetesen felnőttel. A hotelnek természetesen étterme is van, az Olivo Food Factory, ahol nem csak a hotel vendégei étkezhetnek. A Scandic hotelek nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre is. Eddig Vikivel felváltva a Housekeeping részlegen és a konyhán dolgoztunk. Mindketten örülünk, hogy megismerkedhettünk ezzel a hotellel, megismerhetjük a működését és annak, hogy lehetőségünk van itt dolgozni. 

Első nap :)

Reggel 9.30 percre beszéltük meg a találkozást Leenával, a koordinátorunkkal. Mindenki időben megérkezett a megbeszélt helyre, bár az arcok elég fáradtak voltak. 

Ő elvitt minket a Városházára, ahol a polgármester helyettes úr tartott nekünk előadást Poriról és a kapcsolatról, ami Eger és Pori között van. Megtudtuk azt, hogy Pori Finnország nyugati szélén helyezkedik el a Satakunta régióban. Svéd neve Björneborg, a björn szó medvét jelent, így ez megjelenik a címerben és több szobron is. Porinak 75 995 lakosa van, mely folyamatosan növekszik, területe 511,88 km². Az Egerrel való kapcsolata 40 éves múltra tekint vissza, először az egyesület alapult meg, majd egy évre rá jött létre a testvérvárosi kapcsolat papíron is. Azt is megtudtuk, hogy a mai városházában régen 3 család lakott és ezt vásárolta fel az önkormányzat.
Miután ő befejezte beszédét, egy magyar építészmérnök úr mesélt az itt folyó projektekről. Ő már itt él Finnországban 10 éve, csak nyaranta látogat haza Magyarországra. Az ő feladata az, hogy megtervezi az új vagy felújítandó épületeket az önkormányzatnak. Itt külön osztály foglalkozik a város arculatának megtervezésével, ilyen nálunk nincs. Utána kötetlen beszélgetés következett egy finom kávé mellett, mert náluk szokás minden nap legalább egy kávét elfogyasztani munkaidőben. A kávéjuk kicsit gyengébb, mint a miénk de elég ízletes.

Ez után átmentünk az iskolába, ahol megettük finom ebédünket. Halas burgonya volt céklával és reszelt répával. Majd beültünk egy tanórára, ahol egy ismerkedős játék által megtudtunk néhány dolgot róluk, ezt követően csoportokban beszélgettünk velünk. Nagyon kedvesek és közvetlenek voltak, tehát nagyon jól ment velük a társalgás. Megtanítottak nekünk néhány új szót, tehát így már a finn nyelvtudásunk is bővült egy kicsit. Amikor vége lett az órának velük mentünk el várost nézni.

Véleményem szerint nagyon jól telt az első finnországi napunk, remélem így fog telni a következő néhány hét is.

Üdvözlet Finnországból, az ezer tó országából!

Finnország...Ha ennek az országnak a nevét meghallja a Közgés diák, akkor a szauna, Rudolf a rénszarvas és az a 99 tanuló jut eszébe, akik a Leonardo da Vinci program segítségével, meglátogathatták az ezer tó országát.

A Közgé minden évben 20-20 fiatalt küld ki Finnországba, szakmai gyakorlatra. 2008 óta mintegy 99 diák tette tiszteletét ebben a skandináv országban. Idén a mi csapatunk 9 embert foglalt magában, mi lehetünk  annyira szerencsések, hogy a 2013-as csapat tagjai lehetünk

 A szakmai gyakorlatunk 2013. augusztus 12-én, hétfőn kezdődött. A csapatunk a Liszt Ferenc Repülőtéren találkozott reggel 8 előtt, a repülő pedig 9:50-kor indult Turku város repterére. A 2 órás út nagyon gyorsan elrepült, hiszen már nagyon izgatottak voltunk, vártuk, hogy gépünk megérkezzen. A landolás sima és zökkenőmentes volt. Csomagjaink felvétele után csapatunk elindult Pori városa felé. Ez a 2 órás út is nagyon izgalmasan telt. Láttuk a tipikus finn tájat tele fával és a nagyon idillikus kis piros házakat a finn vadonban. 

Délután megérkeztünk a szállásunk elé, ahol egy nagyon szimpatikus finn hölgy várt minket, ő volt Leena a finn projekt-koordinátor. Szállásunk a Hostel Buisto, régen egy tűzoltó laktanyaként üzemelt.

 Szállásunk elfoglalása után Leena meghívott minket egy kiadós estebédre, ami mindenkinek jól esett. Miután végeztünk elindultunk felfedezni a várost, amely otthonunk lesz az elkövetkező 27 napon. Láttuk a sok medvét, ami a városban megjelenik, mint címerállat vagy márkajel. Felfedeztük a belvárost, vásároltunk, sétáltunk egyet a folyóparton, voltunk a Pori Jazz Fesztivál színhelyén is. Miután eléggé elfáradtunk visszamentünk a szállodába és ott mindenki lepihent ezután a fárasztó nap után.

Milyenek a finnek?

15°C. Spanyolországban az emberek téli kabátot és kesztyűt húznak.
A finnek kifekszenek napozni.
10°C. A franciák hiábavalóan próbálják bekapcsolni a központi fűtést.
A finnek virágokat ültetnek a kertben.
5°C. Az olasz kocsik nem indulnak.
A finnek még kabriókat használnak.
0°C. Megfagy a desztillált víz.
A Vantaa folyó vize kicsit sűrűbbé válik, nehezebb benne úszni.
-5°C. A kaliforniaiak a fagyhalál küszöbén állnak.
A finnek még egy utolsó roston sütést rendeznek a szabadban a tél beállta előtt.
-10°C. A britek fűteni kezdenek.
A finnek hosszú ujjú pólót vesznek.
-20°C. Az ausztrálok elmenekülnek Mallorcáról.
A finnek Szentiván éjjét ünneplik. Beköszönt az ősz.
-30°C. A görögök halálra fagynak, és eltűnnek a Földről.
A finnek elkezdenek házon belül mosni.
-40°C. Párizs összeroppan a hideg súlya alatt.
A finnek sorban állnak a hot-dogos standok előtt.
-50°C. A jegesmedvéket kimenekítik az Északi Sarkról.
A Finn hadsereg elhalasztja a téli túlélő gyakorlatát a gyenge időjárásra hivatkozva.
-60°C. Korvatunturi (A Télapó otthona) befagy.
A finnek kivesznek egy filmet, és otthon maradnak.
-70°C. A pót-Télapó délre költözik.
A finnek kicsit idegesek lesznek, mert a Koskenkorva vodkájukat már nem tárolhatják a szabadban. A Finn hadsereg megkezdi a túlélő gyakorlatot.
-183°C. Az ételben található mikróbák elpusztulnak.
A finn tehenek a gazdájuk hideg kezeire panaszkodnak.
-273°C Minden atom alapú molekula mozgása leáll.
A finnek csak ennyit mondanak: "Hideg van ma odakint!"
-300°C Befagy a Pokol.
A finnek megnyerik az Eurovíziós táncdal fesztivált...

Hotel Altes Hafenhaus

Úgy gondolom, szerencsésnek mondhatom magam, hiszen idén nyáron szó szerint a Balti tenger partján dolgozhattam. 3 hétig az Altes Hafenhaus nevű hotel volt a munkahelyem, ami az egyik kikötőben van. A kicsi, de mégis hangulatos hotel a kikötőre néző ablakaival családoknak, üzletembereknek, időseknek és fiatalok egyaránt kitűnő szálláshelyet nyújt. 

Az első napokban 7 órától majd később 8 vagy 9 órától kellett dolgoznom, ami azt jelentette, hogy a kollégiumtól való fél órás villamosút miatt másfél órával előbb kellett felkelnem. A hotelben minden reggel a konyhai feladatokkal kezdtem. Először minden vendéget kiszolgáltunk kávéval, vagy teával. Majd leszedtük a piszkos asztalokat, be és kipakoltuk a mosogatógépet, majd eltöröltük és újra felraktuk a tányérokat, evőeszközöket. Miután minden vendég végzett a reggelivel leszedtük az ételeket az asztalról, majd mindent a megfelelő hűtőbe raktunk.
 

 

Miután a konyhai feladatokkal végeztünk következett a szoba. Az első napokban még az ágyneműk áthúzásáról és az ágyak rendberakásáról kellett gondoskodnom. De később már a fürdőszobát takarítottam. Mindenre nagy hangsúlyt kellett fektetni. A második héttől már annyira meg voltak elégedve a munkámmal, hogy azokat a szobákat is teljesen rám bízták, ahová a vendég este visszajött. Bár csak 12 szoba volt a szállodában, mégis mindig sietni kellett, mert nem volt sok időnk a takarításra. Mindent nagyon pontosan, precízen és gyorsan kellett csinálni, ahhoz, hogy minden jól menjen. Amikor végeztünk a szobákkal és még nem telt le a teljes 8 óra munkaidőm - amit minden nap pontosan le kellett dolgoznom - különböző feladatokat csináltunk a kolléganőimmel. Volt, amikor megtisztítottuk a bejárati ajtókat, ablakot pucoltunk vagy épp törölközőket és ágyneműket pakoltunk a helyükre szín, méret és minta alapján. Mindig kitakarítottunk a reggeliző helyiségben és a konyhában is, elmosogattuk a kávéskannákat és a tálcákat, majd megcsináltuk a másnapi sajttálat és szalámis tálat. Ha reggel nem volt idő, akkor délután adminisztráltuk a foglalásokat is.

Összességében nagyon jól éreztem magam itt, hiszen a főnököm és a kollégáim is kedvesek voltak. Mindenben segítettek, ha kellett és egyenjogú kolléganőként kezeltek. Nagyon örülök, hogy ezt a 4 hetet én is kint tölthettem, hiszen rengeteg tapasztalattal, élménnyel, barátokkal és fejlettebb nyelvtudással érkeztem haza.